• Olyan gyakorlati módszerek ajánlása, amelyek - főleg a hegy- és dombvidéken - sikeresen alkalmazhatóak a kis és közepes farmmal rendelkező gazdálkodók gazdasági-társadalmi problémáinak a megoldásában.

• Tudatosítani, hogy a megszokott szervezési módszerek és technológiák alkalmazásával ezek a farmok nem képesek a túlélésre, csak ha, új rendszerekhez folyamodva, kiaknázzák a meglévő kedvező feltételeket. 

 

• Információk eljuttatása azokhoz a termelőkhöz, akiknek nincs más forrásuk ismereteik gyarapításához, információszolgáltatási rendszer létrehozása a jó mezőgazdasági praktikák ismertetésére.

• A magántermelők, intézmények és fogyasztók támogatása szervezetek és társulások részéről, keretet teremtve a közös, komplex problémák megoldásához

• A helyi piac fejlesztése, társulások létrehozásának ösztönzése a biotermékek feldolgozására, csomagolására és értékesítésére.

 

 

A projekt elsősorban a kis-és közepes gazdasággal bíró farmereket célozza meg, azokat, akik, a mezőgazdaság gyakorlásához szükséges korszerű felszereléseket nélkülözve, alacsony hozamot valósítanak meg nagy termelési költségek mellett, vagy akik, a legjobb esetben, kielégítő eredményt érnek el, de termékeiket nem tudják értékesíteni.

A projekt ugyanakkor érinti a nagy farmok tulajdonosait is, miután a biotermékek értékesítése országos gond, illetve vonatkozik az információk terjesztésében fontos szerepet játszó mezőgazdasági szaktanácsadással foglalkozó személyekre is.

 

 

• 2006 novembere–2007 novembere

 

 

• Szemináriumok és továbbképző tanfolyamok

 

A projekt időtartamának első felében (2006 novembere–2007 áprilisa) a hangsúlyt a direkt képzési módozatok alkalmazására fektettük.

A gazdák számára hat szemináriumot szerveztünk: kettőt Bihar megyében (Szentjobbon, illetve Nagyváradon), egyet Zilahon, hármat Kolozs megyében (Kolozsváron, Désen, Gyaluban). Az előadások témái: a biogazdálkodás jelene és jövője, az ágazatot érintő hazai és uniós jogszabályok, illetve támogatások, vizeink minőségének védelme, a biotermékek marketingje, illetve, a résztvevők külön kérésére, a komposzt előállítása és felhasználása. A szemináriumokon összesen 160-an vettek részt – a biogazdálkodás iránti nagy érdeklődésre jellemző, hogy többségük a kurzus végeztével beiratkozott az egyesületbe, illetve gazdaságában elindította az átállást a biotermesztésre.

A projekt második szakaszában sor került három szeminárium megszervezésére: kettőre a Bihar megyei Szalárdon, 29 helybeli és 31 környékbeli gazdálkodó részvételével, valamint egy Kolozsváron. A témák megválasztásával az előadók azt a célt követték, hogy a résztvevők tájékoztatást kapjanak a növénytermesztésben használatos ökológiai technológiákról, az állatok higiéniájáról és jólétéről, az ökológiai mezőgazdaságra vonatkozó hazai és európai jogszabályokról, azokról a kedvezményekről, melyekben a gazdálkodók részesülhetnek a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium és az Európai Unió részéről. Az ökológiai mezőgazdaság széles körű elterjesztése lehetetlen, ha nincs lehetőség a termékek eladására – erre fókuszálva vitatták meg a szemináriumokon a biotermékek értékesítésének kérdéseit is. Az előadók felhívták a figyelmet a hibás mezőgazdasági technológiák emberi egészségre és környezetre káros hatásaira is, hangsúlyozva az ökológiai mezőgazdaság előnyeit.

A projekt során négy tanfolyamot tartottunk, a tárgyalt legfontosabb témák: a vetésforgó szerepe a biogazdálkodásban, a tápanyaggazdálkodás biomódszerei, bioállattartás, ellenőrzés és minősítés, a biotermékek értékesítése, illetve a társulások szerepe a biotermékek előállításában és eladásában. A gyakorlati képzés részeként a résztvevők meglátogatták Nagy Miklós szalárdi és Albert Imre magyarlónai bemutatóparcelláit. Noha eredetileg összesen 60 személy részvételét tervezték a négy tanfolyamra, már az első kettőn 92-en vettek részt, ami azt mutatja: gazdáknak és szakembereknek egyaránt nő az érdeklődése a biotermesztés iránt. A képzés végeztével a tudásukról sikeresen bizonyságot tevők a szakminisztérium által is elismert oklevélben részesültek.

 

• Kiadványok

 

Az oktatói és információs tevékenység javítása érdekében négy dokumentációs videofilm készült a biogazdálkodás különböző ágazataiban használatos technológiákról, továbbá 3000 szórólap, illetve tovább bővült az Egyesület weboldala.

 

A projekt keretében négy szakkönyvet adtunk ki, főként azok számára, akik üzletszerűen szeretnének foglalkozni a biogazdálkodással:

– Ökológiai zöldségtermesztés („Cultivarea legumelor cu metode ecologice”)

– A szántóföldi növények ökológiai termesztése („Ecotehnica culturilor de câmp”)

– Bioállattenyésztés („Tehnologia ecologică a creşterii animalelor”)

– Az ökogazdálkodási jogi útmutatója („Ghidul legislativ al agriculturii ecologice”) .

A projekt keretében szakemberek olyan minta-alapszabályzatokat dolgoztak ki, amelyek alapul szolgálhatnak a következő típusú társulások létrehozásához: biozöldség- és biogyümölcs-leveket előállító társulás, ökogazdálkodók értékesítési társulása, ökogazdálkodók gépköre. Ezek az alapszabályzatok és a kapcsolódó információk az érdeklődők számára megszerezhetők az egyesület székhelyén.

 

 

A projekt keretében három, egy-egy hektáros bemutatóparcellát hoztunk létre: egyet a Bihar megyei Hegyközszentimrén, kettőt Magyarlónán.

A hegyközszentimrei parcellán Nagy Miklós tulajdonos mézontófüvet termeszt zöldtrágyának, a cél a facélia zöldtrágyázó szerepének ismertetése.

A területet 2006 őszén felszántották és bevetették búzával. Száraz idő lévén, a szántás igen darabosra sikerült, a magágy nem volt alkalmas arra, hogy gabonavetőgéppel vessenek, ezért a célra a MIC műtrágyaszóró gépet használták (a technológiai előírásoktól eltérően). A vetőmagot fogasboronával forgatták a földbe (szintén a műszaki ajánlás ellenére). Ennek ellenére tavasszal az állomány jól fejlődött, a négyzetméterenkénti tőszám 420, április 20-án az állomány magassága 35–40 cm. Ápolási munkálatként a területen kétszer járatták meg a gyomfésűt, először februárban, majd márciusban, a növények 10–12 cm-es magasságakor.

Áprilisban a bemutató parcellát 51 gazda látogatta meg. Nagy Miklós bemutatta az alkalmazott technológiát, és úgy értékelte, hogy a kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére elért igencsak kielégítő eredmények a zöldtrágyázásnak tulajdoníthatóak. A mézontófű aláforgatásával nem csupán a technológiai hibákat sikerült kijavítani, a zöldtrágyázott terület terméseredménye várhatóan jobb is lesz a kontrollparcelláénál, ahol a szokásos eljárásokat alkalmazták, zöldtrágyázás nélkül, itt a búza előveteménye kukorica volt.

Az egyik magyarlónai bemutató parcellán olyan tápanyag-utánpótlási módszereket alkalmaztak, amelyeket a csupán növényi részleggel rendelkező vagy igen kis állatállománnyal bíró biogazdaságokban ajánlott követni. Az egyhektáros területet úgy osztották fel, hogy egy részén talajtrágyázást, másik részén levéltrágyázást alkalmaztak, a harmadik a kontroll. A gazda Ecofertilt, Azotofertilt és Biomit pluszt juttatott ki (10–15 l/ha mennyiségben, 300 l vízben oldva).

Erre a felületre Dumbrava, Arieşan, Öthalom fajtájú búzát, valamint tönkölyt vetettek, mindegyik esetében alkalmazták mindhárom előbb említett eljárást.

A vetésforgó a következő volt: előbb fűkeveréket (trifoliene + graminee) vetettek, amely három évig foglalta el a felületet, majd burgonyát termesztettek, ezután vetették a búzát, amelynek a magágyát szántás nélkül, kombinátorral és gyomfésűvel készítették elő. Az állományt – állapotától függően – két-három alkalommal dolgozták meg gyomfésűvel.

A harmadik bemutató parcellát, amelyet szintén Magyarlónán alakítottak ki, egyhektáros területen, a gyomfésű használatának ismertetése végett hozták létre.

A területre tönkölybúzát vetettek, és ezután háromszor dolgozták meg gyomfésűvel: először ősszel, kelés után, másodszor kitavaszodáskor, harmadszor pedig, amikor a növények 10–12 cm-es magasságot értek el. A terület az áprilisi látogatáskor 95%-ban mentes volt a gyomoktól. A meglevő, mélyen gyökerező gyomokat gyomfésűvel nem lehet kiirtani, erre kézi kapálást alkalmaznak majd. Ezeket az eljárásokat a kontrollparcellán nem alkalmazzák.

A lónai bemutató parcellákat 31 személy látogatta meg. A gazdák a biogazdálkodás speciális gyomirtási és tápanyag-utánpótlási eljárásainak hatását igen nagyra értékelték.

 

 

Az ökogazdálkodásban az ökosávnak különleges jelentősége van, pl. A mezőgazdasági munkálatok végzésekor menedéket nyújt a területen élő kistestű állatoknak, rovaroknak, ezáltal támogatva a biodiverzitást. Az ökosávok kiváló menedéket nyújtanak a károsítók természetes ellenségeinek, az entomofágoknak, ami hozzájárul a károk természetes megelőzéséhez.

A projekt keretében a következő gazdaságokban létesítettek ökosávot:

– Nagy Miklós szalárdi farmján, három helyen, összesen 1,4 hektáros felületen, napraforgó- és gabonatáblák mellett. Ezek a sávok tíz évig nem kerülnek megmunkálás alá. Az ökosávokat áprilisban 51 személy tekintette meg;

– Albert Imre magyarlónai farmján, két parcellán, összesen 0,70 ha-on, őszi gabona mellett – ezeket áprilisban 31-en látogatták meg;

– Móricz József torockói (Fehér megye) gazdaságában, 0,60 ha-on (szintén két parcellán);

– Willy Schuster (Muzsna), farmján lévő rózsaültetvénye közepén egy három méter széles sávot alakított ki, s ebbe facéliát és lucernát ültetett; a rózsa körül pedig egy másik sávon ellenőrzötten mogyoró-, bodza-, kökény-, csipkebogyó- és cseresznyeszilva-bokrokat növeszt; ezek a sávok a rózsa kártevőivel (levéltetvek stb.) táplálkozó katicabogaraknak, különféle madaraknak és más hasznos állatoknak biztosítanak életteret;

– Nicolae Gherman farmján (Biharfélegyháza) az ősziárpa-parcella mellett húzódik a csatornarendszer, közvetlen közelében a területet fű borítja; ez a sáv a kistestű állatoknak nyújt menedéket az árpaparcellán végzett munkák idején, főleg aratáskor; az almaültetvény közepén egy cseresznyeszilvás cserjesáv védelmezi az ültetvény biodiverzitását;

– Drăgan Radu Zoltán farmján az árpa- és búzaparcellák mellett van egy keverékfűvel bevetett sáv, hogy a mezőgazdasági munkák egész idején menedéket biztosítson a területen élő kis állatoknak.

 

 

Biofach, 2007. február, Nürnberg (Németország)

 

A Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium biotermék-exportot támogató programjának jóvoltából az idén első alkalommal sikerült nemzeti standon román bioélelmiszereket bemutatni a legtekintélyesebb nemzetközi szakmai kiállításon.

Miután a Biofach román nemzeti standjának fő szervezője az Országos Ökogazdálkodási Föderáció volt, az ország tíz biocége volt jelen saját bemutató standdal (ezek többsége tagja az Egyesületnek és ügyfele a Bioterra által létrehozott Ecoinspect felügyeleti és minősítő szervezetnek). Egyesületünk kiállítási felületet biztosított más cégeknek és termelői egyesületeknek is: Ecoinspect Kft., EcoForest Kft., PetrasBio Kft., Avicola Rt., Méhészeti Föderáció. Megemlítjük, hogy a nemzeti standjainak és az áruk szállításának a költségeit a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium biztosította.

A román stand vitathatatlan sikert aratott ízlésesen kiállított termékeivel – a vásár egyik fő szervezője, Fischer Boel asszony, elismerő szavakkal illette a megkóstolt ételeket, némely termék csomagolása pedig még az elkényeztetett nyugati vásárlók csodálatát is kiváltotta.

A hazai biogazdálkodás vezető cégei mellett, hozzájuk hasonló szinten és a rendezvény színvonalához is méltóan, a vásáron jelen voltak például Szilágy megyei méhészek, akik, hogy könnyebben juthassanak piachoz, saját szövetségbe tömörültek; de ott volt az utóbbi időben látványos fejlődésnek indult Petras Bio feldolgozó cég; a Herle farm, amely mezőgazdasági élelmiszer-alapanyagok termelése mellett ezek feldolgozását is felvállalta; az EcoForest, amely a bioágazat egyik legtöbb gondjával küszködő területét választva, forgalmazásra szakosította magát. A román nemzeti stand, viszonylag szerény méretei ellenére, a rendezvény sajátos színfoltja volt, sok látogatót vonzott, köztük üzletembereket is.

Az idei Biofach-vásáron részt vett termelőink előtt feltárult a világ, igen sok kapcsolatfelvételre került sor lehetséges külföldi importőrökkel. Meg kellett azonban állapítanunk, hogy a külpiac követelményeinek hiányos ismerete miatt a világszínvonaltól még messze állunk.

Ilyen értelemben jelentett számunkra nagy segítséget, hogy igen gazdag program részesei lehettünk.

A megrendezett előadások és kerekasztal-viták a következő témák köré csoportosultak:

– szabályozási elvek és általános politikák (EU/USA politika, IFOAM EU csoport stb.)

– regionális szabványok, illetve a belföldi termelésben és fogyasztásban jelentkező nemzeti sajátosságok a szakterület vezető országaiban (Brazília, Olaszország, Németország stb.), illetve a jelentős potenciálokkal rendelkező és erőteljesen fejlődő államokban (közép- és kelet-európai, közép-amerikai, afrikai országok, Kína, India, Japán stb.)

– a GMO-k kérdésköre

– felügyelet és tanúsítás (nem szabályozott termékek tanúsítása, tanúsított ültetőanyag stb.)

– marketing: eladási módozatok főbb tendenciái (az elosztási csatornákkal kapcsolatos trendek), bioélelmiszerek és gasztronómia, „bioszállodák”, biocsomagolás, kisfarmok stratégiája a nagytermelők uralta piacokon stb.

– a nemzetközi piac legfontosabb biotermékei (kozmetikai cikkek, kender, biokávé stb.).

– agrárkörnyezettel kapcsolatos kérdések.

A Bioterrának nagyon sokat jelentett a részvétel. A kiállítók azonnali egyéni elégtételén túl, a vásár útmutatóul szolgált számunkra mind a lobbizást, mind az operátorok piac felé irányításának megszervezését illetően.

 

 

Tevékenységeink sikeréhez – főként a szemináriumok és továbbképző tanfolyamok lebonyolításához – hozzájárult partnereink közreműködése is: a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumé (mind a központi iroda, mind a megyei mezőgazdasági igazgatóságok révén), az Országos Szaktanácsadási Hivatalé (a Kolozs, Bihar és Szilágy megyei központok révén), valamint a kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemé.