2007. október. 20-21-én a Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem aulájában került sor a romániai biogazdálkodók VIII. konferenciájára A romániai ökogazdálkodás fejlődése, jelene és távlatai, valamint A Bioterra Egyesület tízéves gyümölcsöző tevékenysége az ökogazdálkodás szolgálatában témával.

Az eseménynek mintegy 300 hazai és külföldi résztvevője volt: központi intézmények és kutatóállomások szakemberei, feldolgozók, kereskedők, gazdálkodók, egyetemi tanárok és hallgatók, maszterandusok, doktorandusok és újságírók.

A tanácskozást az Egyesület elnöke, dr. Cornel Man egyetemi professzor nyitotta meg, majd átadta a szót a hazai és külföldi meghívottaknak: a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium képviselőjének (Teodor Mihalcea), az Országos Mezőgazdasági Szaktanácsadási Ügynökség képviselőjének (Gheorghe Reman igazgató), a Kolozs Megyei Mezőgazdasági Szaktanácsadási Hivatal képviselőjének (Ioan Merca), a Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem képviselőjének (Liviu Mărghitaş rektor), az Országos Ökogazdálkodási Föderáció képviselőjének (Ion Toncea mérnök), hazai biogazdálkodók egyesületei képviselőinek, valamint külföldi ökomezőgazdasági egyesületek/intézetek küldötteinek (Magyarország, Moldova Köztársaság, Szlovákia, Ukrajna, Svájc, Hollandia, Olaszország, Németország, Lettország).

 

A konferencián felvetett gondolatokból tallózva:

 

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium keretében működő Stratégiai, Ágazat- és Piacpolitikai Vezérigazgatóság képviselője, Teodor Mihalcea vezérigazgató A biogazdálkodók pénzügyi támogatásának távlatai 2007-2013 között címmel tartott előadást. Miután ismertette a jelenlegi romániai helyzetet és vonatkozó törvénykezést, kitért az említett időszak pénzügyi támogatásának perspektíváira, amikor is, Romániának, az Európai Unióhoz való csatlakozása nyomán, ökogazdálkodási ágazatát az uniós elvárásokhoz kell igazítania. Mint kijelentette, az ökomezőgazdaság lényeges szerepet tölt bea környezetvédelemhez a talaj megóvásán, a víz és levegő minőségének javításán, a biováltozatosság gyarapításán és a természet oltalmán át vezető úton. A vidékfejlesztésre vonatkozó közösségi agrárpolitika fő célkitűzése az életképes vidéki gazdaság támogatása. E cél eléréséhez járul hozzá az ökológiai mezőgazdaság a jelentős hozzáadott értéket megtestesítő tevékenységek bővítésével, a vidéki lakosság fokozott foglalkoztatásával és a vidék iránti érdeklődés növelésével. A vezérigazgató kiemelte, hogy a Bioterra, melynektevékenysége összhangban volt a minisztérium Európai Unióhoz való csatlakozási erőfeszítéseivel, lényegesen hozzájárult az ökogazdálkodás romániai térhódításához..

 

Dr. Gheorghe Sin professzor, a Bukaresti Agrártudományi és Erdészeti Akadémia képviselője, az Időszerű tudományos kutatások az ökogazdálkodás fejlesztésének szolgálatában című beszédében azt emelte ki, hogy az ökogazdálkodás fejlesztése megköveteli a mezőgazdaság sajátos kérdéseinek a tisztázását, új módszerek és termékek kidolgozását a szokványos, környezetet szennyező gyakorlatok kiváltására. Beszámolt azokról a területekről, amelyeken kutatásokat folytatnak, növénytermesztési, állattenyésztési és kertészeti kutatásokat hozva fel példának. „Abban a meggyőződésben, hogy az ökogazdálkodásnak jövője van, kötelességünk mindent megtenni a fejlesztéséért, valamint azért, hogy a természeti forrásaink megőrzésének ökológiai szemléletét meggyökereztessük, és hogy képesek legyünk egészséges mezőgazdasági élelmiszertermékeket biztosítani.”

 

Iurie Senic, Moldova Köztársaság Agrokémiai, Környezet- és Növényvédelmi Vezérigazgatóságának vezérigazgató-helyettese Moldova Köztársaság agrárpolitikájának az ökológiai gazdálkodás támogatásában elért eredményei címmel tartott előadást. Mint kifejtette, a kormány által kidolgozott törvényeknek köszönhetően a moldovai mezőgazdászok és a gazdasági tényezők körében mindinkább nagyobb az érdeklődés az ökológiai agrárélelmiszerek termelése iránt. Az ökomezőgazdaság támogatása, valamint az átállási időszakra nyújtandó felügyeleti és minősítési szolgáltatások biztosítása céljából hozták létre az Alkalmazott Pedológiai Köztársasági Központ keretében az Ökológiai Mezőgazdasági Élelmiszerek Termelésének Országos Felügyeleti és Minősítő Szervezetét. Iurie Senic kiemelte, mennyire nagy szükség van a kormány által finanszírozott és beindított speciális programokra ahhoz, hogy a farmerek képesek legyenek exportra termelni és eligazodni a termelési és tanúsítási rendszerekben, a nemzetközi marketingláncok révén pedig érvényesülni az európai uniós piacokon.

 

Lettországot a konferencián Dace Piliksere és Livija Zarina képviselte. Országuk ökológiai mezőgazdaságának helyzetét ismertetve, Dace Piliksere beszámolt a kitűzött célok megvalósításáért tett lépésekről és a kormány ökomezőgazdaságot támogató intézkedéseiről.

 

Ukrajnából Vasyl Pyndus a termelők, feldolgozók és biotermék-fogyasztók érdekeit képviselő BIOLan Ukraine szervezetet mutatta be, melynek célja az ökomezőgazdaság népszerűsítése és támogatása Ukrajnában. A BioLan Ukraine egyesület dolgozta ki az ország első ökológiai szabványait, és egyben az ország első felügyeleti és tanúsítási szervezete, az Ökológiai Standard egyik megalapítója. Az előadó ugyanakkor adatokkal szolgált az ukrajnai ökogazdálkodás fejlődéséről, s felvázolva tevékenységi tervüket, beszámolt a gazdálkodóknak nyújtott támogatásokról az átállási idő alatt.

 

A Magyarországon 1983-ban alapított Biokultúra Egyesület részéről hozzászóló Dr. Solti Gábor elmondta, hogy az általa képviselt egyesület felvállalta a szomszédos országok bioszervezeteinek a támogatását, illetve azon csoportokét, amelyek az egyesület helyi szervezeteit kívánták létrehozni. A Bioterra Egyesülettel már ennek megalakulásától nagyon jó az együttműködés. Hozzáfűzte, hogy a Bioterra konferenciáján minden évben részt vesz, mert ez mindig jó alkalmat jelent a helyi csoportok képviselőivel, az ökomezőgazdaságban érdekelt társulásokkal és bofarmerekkel való találkozásra.

 

A Szlovák Köztársaság részéről Zuzana Lehocka mutatta be országa ökológiai mezőgazdaságát, mely 1991-ben indult fejlődésnek a nyugat-európai országok példáját követve. Mint elmondta, jelenleg Szlovákia mezőgazdasági területének 5,81%-át ökológiai rendszerben művelik. Példákat említett az ökomezőgazdaság szubvencionálására tett javaslatok közül, felsorolta Szlovákia ökoágazatának erős oldalait, külföldi és hazai piaci lehetőségeit.

 

Wijnand Sukkel, a hollandiai Wageningen Egyetemet képviselte. Hozzászólásában kormánya ökomezőgazdaságot érintő célkitűzéseiről beszélt, valamint arról, hogy a holland politika mit tesz ezek eléréséért. Néhány, az ökomezőgazdasághoz kapcsolódó statisztikai adatot is felsorolt:– 48 000 hektár terület van ökoművelésben (az összterület 2,5%-a), amelyből 65% legelő, 1450 farmer dolgozik ökorendszerben. Felhívta a figyelmet a kutatások és információk terjesztésének fontosságára az ökogazdálkodásban.

 

A konferencia második napján került sor az egyetem aulájában a 4. szakosztály munkálataira Az ökológiai termékek marketingje címmel.

 

Monica Schneider, a FiBL küldötte, az általa képviselt szervezet bemutatását követően  Az ökotermékek piacának fejlődése. Kihívások a romániai ökológiai szektor számára címmel tartott előadást. Az ökomezőgazdaság fejlődéséhez szükséges tényezők között említette a termékek minőségét, a farmerek felkészítését és tájékoztatását, a szaktanácsadást, a kutatási programokat, az együttműködést és partnerséget, valamint a különböző piaci lehetőségek kihasználását, a felügyeleti és tanúsítási szervezeteket, a kommunikációs eszközöket, ernyőszervezeteket. Monica Schneider kitért arra is, hogy a romániai piac számára a nagy kihívások egyike a fogyasztók, kereskedők és importőrök tájékoztatása az ökotermékekről. Kihívást jelentenek továbbá a felügyeleti és tanúsítási szervezetek, a kommunikációs eszközök és ernyőszervezetek. Nem utolsósorban fontosnak tartotta a kormány szerepét az ökomezőgazdaság támogatását biztosító törvényes keretek megalkotásában, felhívta a figyelmet a nyitott ökológiai oktatási rendszer megszervezésének, az ökmezőgazdasági szektorban végzett kutatások támogatásának a szükségességére.

Dr. Teodora Aldescu mérnök asszony, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium küldötte, a romániai ökológiai mezőgazdaság helyzetét körvonalazva, kitért a vonatkozó törvényekre, az országunkban jóváhagyott felügyeleti szervezetekre, felvázolta a hazai ökogazdálkodás fejlődését, ismertette az operátorok 2007-ben jegyzett megyénkénti számát, az ökorendszerben megművelt területek nagyságát és a termelés szerkezetét. Ismertette továbbá az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapot (az EU finanszírozási eszköze) és az Országos Vidékfejlesztési programot (2007-2013.). Az e programban szereplő témák közül prioritást élveznek: A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének növelése és A környezet, valamint a vidéki övezetek feljavítása – amelyben tevékenységi területként szerepel az ökomezőgazdaság is. Felszólalásában szerepelt egy másik nagyon fontos téma is, nevezetesen az évi kárpótlások kérdése: a hagyományosról az ökogazdálkodásra való átállás (maximum három év) és a tanúsított ökológiai termelés támogatása. Kitért e kifizetések alkalmazhatóságának a kritériumaira is. Végezetül felvázolta az ökogazdálkodási stratégiát annak minőségi és mennyiségi vonatkozásaiban.

 

Radu Panait és Mihai Grigoraş az ökotermékek hazai és nemzetközi piacon történő lehetőségeiről beszéltek. Radu Panait külön is felhívta a figyelmet arra, hogy milyen nagy fontossága van az ökomezőgazdasági termelők társulásának és az üzleti tisztességnek. Az ökotermékek iránti állandóan növekvő külföldi keresletre hivatkozva mindketten bátorították a jelen lévő farmereket,

 

A plénumot követően a munkálatok csoportmegbeszéléseken folytatódtak a következő témákban:

- 1. szakosztály: Az ökológiai növénytermesztés időszerű kérdései;

- 2. szakosztály: Az ökológiai állattenyésztés időszerű kérdései;

- 3. szakosztály: A bioméhészet időszerű kérdései.

A konferencia második napján a vitavezetők ismertették a workshopok keretében zajlott viták következtetéseit, továbbá javaslatok hangzottak el a romániai ökomezőgazdaság fejlesztésére.

 

Az első szakosztályban felvetett kérdések: a támogatás törvényi szabályozása - a támogatás nyújtását országosan kellene szabályozni és politikamentesen megállapítani, a többi európai országhoz hasonló szinten; a közvetítőknek tulajdoníthatóan nagyon magasak egy romániai farm ráfordítási költségei. A jelen lévő gazdálkodók saját tapasztalataikból szolgáltak információval, az őket foglalkoztató gondok megoldására pedig a vitavezetők javaslatokat tettek. Ugyanakkor javaslat született, hogy nyújtsanak be petíciót a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumnak.

 

Az állattenyésztés kérdéseit megvitató szakosztályban hangsúlyozták a farmok higiéniájának és az állatok jólétének fontosságát a termékminőség szempontjából, két gazdálkodó a saját tapasztalatairól számolt be. Szó esett a betegségek megelőzéséről és kezeléséről. A gazdák arra is felhívták a figyelmet, hogy a romániai ökotermelőknek a szubvenciók nyújtása révén történő védelméhez fontos lenne a politikai lobbi.

 

A harmadik workshopban lezajlott viták következtetése abban összegeződött, hogy az eredményes bioméhészethez megfelelő stratégiára lenne szükség, amely magában foglalná:

 

- a méhészek (bizonyos mértékű) pénzügyi támogatását,

- a kaptárak fejlesztésének lehetőségeit,

- a szakmai tanácsadást,

- a bioméhészeti termékek piacát.

A méhészet legérzékenyebb pontját a kezelések jelentik, ehhez pedig ismeretek kellenek - mind a felhasználható termékeket, mind az alkalmazási módokat illetően.

 

A konferencia fő célja volt a Bioterra tagjainak és valamennyi részvevőnek a tájékoztatása a következő témakörökben:

 

Megállapíthatjuk, hogy a napirendre tűzött témakörök nagy érdeklődésnek örvendtek, a konferencia pedig elérte célját. A viták felszínre hozták az ökogazdálkodás gyakorlatában jelentkező nehézségeket, de azokat a módszereket is, amelyek elősegíthetik ezek leküzdését.

 

A romániai biogazdálkodók VIII. konferenciája igen fontos esemény volt, amellyel foglalkozott a hazai írott és elektronikus sajtó, hozzájárulva így az ökomezőgazdasági rendszer népszerűsítéséhez.

 

A konferencia végén ismertették a Bioterra legutóbbi évi sikereit, és szavazásra bocsátották a következő dokumentumokat: Jelentés a 2006-2007 közötti időszakban kifejtett tevékenységről, Tevékenységi terv a 2008. évre, Pénzügyi jelentés. A teremben megjelentek valamennyi dokumentumot egyöntetűen elfogadtak.

 

A konferencia - résztvevőinek igen magas számának köszönhetően - értékes hozzájárulást jelent az ökomezőgazdasággal kapcsolatos információk terjesztéséhez és e rendszernek a Bioterra Egyesület által is erősített tekintélye növeléséhez.

 

Az Egyesület legfőbb célkitűzésének – az ökológiai mezőgazdaság romániai támogatása – teljesítése érdekében a Bioterra folytatni kívánja eddigi tevékenységét olyan akciókkal, mint: szemináriumok, felkészítők, kerekasztal-megbeszélések, tanulmányi látogatások szervezése, bemutató parcellák létesítése, részvétel hazai és külföldi kiállításokon, a hagyományos országos konferenciák megrendezése.

 

A konferencia bezárásakor a Bioterra Egyesület elnöke és igazgatója a részvevők és az Egyesület tagjainak nevében köszönetet mondtak a FiBL részéről e tekintélyes rendezvény megszervezésében kapott a nagylelkű támogatásért, a Svájci Együttműködési Hivataltól kapott finanszírozás közvetítéséért.