2006. október 21. és 22. között tartották meg a Romániai Biogazdálkodók Egyesületének VII. Országos Konferenciáját a Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem aulájában. A rendezvény fő témája: MONDJUNK NEM-ET A GENETIKAILAG MÓDOSÍTOTT SZERVEZETEKNEK A BIOGAZDÁLKODÁSBAN!

Az eseményen 253 személy vett részt: központi intézmények, kutatóállomások szakemberei, feldolgozók, forgalmazók, gazdálkodók, egyetemi tanárok, diákok, doktoranduszok és újságírók.

A következőkben a konferencia során felvetett gondolatokból tallózunk:

A Mezőgazdasági, Erdészeti és Vidékfejlesztési Minisztérium keretében működő Agrár-élelmiszer Stratégiák Vezérigazgatósága képviseletében Toma Adrian Dinu vezérigazgató vett részt. Az intézmény vezetője a Genetikailag módosított növények termesztése Romániában, jelenlegi helyzet és távlatok címmel tartott előadást. Felvázolta a jelenlegi romániai összefüggéseket, bemutatta a genetikailag módosított szervezetek kérdéskörében felelősséggel tartozó Román Hatóságokat, ismertette a vonatkozó jogszabályokat és körvonalazta a GMO-val kapcsolatos távlatokat. Mindezt annak fényében, hogy 2007 januárjától, az Európai Unióhoz való csatlakozás után, Románia bizonyos jogszabály-módosításokra kényszerül, többek között a génmódosított szója – jelenleg a hazai jogszabályok által egyetlenként engedélyezett genetikailag módosított növény – termesztésének a betiltására és a Bt kukorica esetleges bevezetésére. Az előadó ugyanakkor ismertette a genetikailag módosított szója termesztésének 2007 januárjától kezdődő kiiktatására vonatkozó – és már beindult – Akciótervet.

Megoldást nyújthat-e a növényvédelem problémáira a GMO? – ezzel a címmel tartott előadást a zürichi Agroscope Reckenholz Taenikon részéről dr. Padrout M. Fried. A Bioterra konferenciára készített dolgozat előterjesztése alkalmul szolgált a növényvédő szerek, a biológiai ellenőrzésre használt hatástényezők előnyeinek és hátrányainak, valamint az ökológiai mezőgazdaság helyzetének megvitatására. Mint az IFOAM álláspontjának ismertetéséből kiviláglott, ez az ernyőszervezet ellenzi a géntechnológia alkalmazását a mezőgazdaságban, kiváltképpen azért a példátlan veszélyért, amit az egész bioszférára nézve jelent, illetve az ökomezőgazdaságra háruló gazdasági és környezeti kockázatai miatt. Az IFOAM szerint a géntechnika a mezőgazdaságban különböző negatív következményekkel jár, vagy járhat. Többek között: káros vagy visszafordíthatatlan környezeti hatások, olyan szervezetek elszabadulása, amelyek sohasem léteztek, vagy amelyek meglétét nem lehet visszavonni, a mezőgazdasági kultúrák genetikai alapjának, a mikroorganizmusoknak vagy az állatoknak a szennyezése, a fogyasztókat és gazdálkodókat megillető szabad választás tagadása, valamint a humánegészség megengedhetetlen fenyegetettsége.

Monica Schneider, a FiBL képviselője Az ökológiai mezőgazdaság és a GMO együtt létezése című előadásában utalt az ökotermelést és a GMO-t érintő törvényes keretekre és egyedi szabványokra, arra, hogy az ökogazdálkodók miért nem alkalmazzák a géntechnológiát, milyen problémák adódnak a GMO felhasználásából. Ismertette továbbá a FiBL néhány ajánlását: a lemondani a problémás kultúrákról, mint amilyen a repce is, a GMO-termelőktől követeljék meg a termelői engedélyt, a magtermelés történjék védett területen, érvényesítsenek különleges szabályokat a határos övezetekben.

Dr. Dana Malschi, a kolozsvári Környezettudományi Kar előadó tanára, a Nézőpontok a mezőgazdaságban meglévő GMO tekintetében címmel megtartott előadásában fontosnak tartotta az erőfeszítések fokozását a mezőgazdaság–fenntartható környezet kölcsönhatásának optimalizálásáért a gazdasági és ökológiai szempontból hatékony integrált agrár-ökológiai rendszerek menedzselése révén. Ennek pedig magába kell foglalnia a természetes erőforrások fenntartható hasznosítását, főleg a biováltozatosság megóvását, miután ezek jelentős szerepet játszanak a mezőgazdaság fenntartható fejlesztése, valamint a környezet és élelmiszerek minősége tekintetében.

Dan Craioveanu, aki az Országos Biogazdálkodási Föderáció keretében a GMO kérdéskörének szakértője, az intézmény e kérdésben elfoglalt álláspontját ismertette. Néhány példával szemléltette, milyen következményekkel járt a GMO alkalmazása a patkányok etetésében: károsodott a máj és a hasnyálmirigy, a vérben megnőtt a fehérvérsejtek száma stb. A szakember azokra a gazdasági kockázatokra is felhívta a figyelmet, amelyeket egyes nemzetközi társaságok – mint amilyen a Pioneer és Monsanto – tevékenysége hordoz.

Manola Romalo, a Német Újságírók Szövetségének frankfurti képviselője, a Világgazdasági tét: a felelőtlenség elve című dolgozatában a környezetben elterjedt módosított szervezetek okozta egészségügyi és gazdasági kockázatokra hívta fel a figyelmet. Szó esett a felelősség kérdéséről is: a károk megtérítésére kellene kötelezni mindazokat, akik szennyezik a környezetet, károsítják az emberek és állatok egészségét.

A plénumban lezajlott vitákat követően a megbeszélések különböző munkacsoportokban folytatódtak a következő témakörökben:

- 1. szakosztály: GMO a növénytermesztésben;

- 2. szakosztály: GMO az állattenyésztésben;

- 3. szakosztály: GMO és élelmiszerek.

A konferencia második napján a vitavezetők ismertették a workshopok keretében lezajlott viták következtetéseit, majd javaslatok hangzottak el arra vonatkozóan, hogy miképpen lehet a minimálisra csökkenteni a GMO mezőgazdasági alkalmazásából eredő kockázatokat.

A konferencia legfőbb céljaként tűzték ki a Bioterra-tagság és a résztvevők tájékoztatását a következő témákban:

Ilyen összefüggésben kiemelhetjük, hogy a témakör, amely első alkalommal szerepelt egy Bioterra-konferencia napirendjén, nagyon időszerűnek bizonyult és nagy érdeklődést váltott ki, a tanácskozás tehát elérte célját. A viták során felszínre került mindaz a veszély , amit a genetikailag módosított szervezetek mezőgazdasági használata jelent a közvetlen környezetre és az emberi egészségre, megfogalmazódtak továbbá olyan javaslatok is, amelyek a felvetett problémák megoldását szolgálhatják.

A Romániai Biogazdálkodók Egyesületének VII. konferenciája nagyon fontos eseménynek bizonyult. A rendezvényről az ország írott és elektronikus sajtója is beszámolt s ily módon hozzájárult az ökológiai mezőgazdasági rendszer népszerűsítéséhez.

A konferencia befejező részében sor került a Bioterra elmúlt évi sikereinek a bemutatására. Ezek közé tartozik például az egyesület fogarasi fiókszervezetének a létrehozása, aminek kapcsán a hozzászólások során felmerült még három megalakításának a kérdése, nevezetesen Konstancán, Maros megyében és Techirghiolban.

A Szervezeti kérdések napirendi pontjának vitájában a Bioterra tagjai a következő döntéseket hozták:

1. Jóváhagyták a javaslatot, miszerint a Bioterra Egyesület alapszabályzatának Célkitűzései és tevékenységei című fejezetbe beiktatják: Tudományos kutatás az ökológiai mezőgazdaság területén.

2. A konferencia és a közgyűlések a képviseleti arányát 1-20 tagban állapították meg.

3. Jóváhagyták a fogarasi Bioterra-szervezet megalakulását, és felhatalmazást adtak további fiókszervezetek létrehozásának beindítására.

A konferencián megjelentek nagy száma egyben a Bioterra Egyesület hozzájárulásának elismerését jelenti az ökológiai mezőgazdasággal kapcsolatos információk terjesztéséhez, e gazdálkodási rendszer országos elismertségének növeléséhez.

Az Egyesület fő célkitűzésének elérése céljából, nevezetesen az ökológiai mezőgazdaság támogatása, a Bioterra tovább folytatja eredményesnek bizonyult tevékenységei sorát: szemináriumok, felkészítők, kerekasztal-megbeszélések megszervezése, bemutató parcellák létesítése, tanulmányutak szervezése, részvétel külföldi és belföldi kiállításokon, az országos konferenciák megrendezése hagyományának ápolása.

A konferencia végén a részvevők és az egyesület tagjainak nevében a Bioterra Egyesület elnöke és igazgatója köszönetet mondottak a FiBL nagylelkű erőfeszítéséért, amellyel közvetítette e tekintélyes rendezvénynek a svájci Gazdaságügyi Államtitkárság (SECO) általi finanszírozását.